Új Pozsonyi mese. Forgács Péter: „Fadrusz-dosszié“

Pozsonyi mesék
2018 11 20.

„Csak akarni kell, és az ember elér oda, ahova álmaiban vágyott” – szól a Fadrusz-szállóige, amely örökre bevésődött a legújabb pozsonyi mese 12 éves főhősének, Takács Daninak a kobakjába.

Megszívlelendő jótanács, az biztos, és talán nem véletlen, hogy a szerző, Forgács Péter, aki ötvenévesen indult el az írói pályán, éppen ezt az idézetet emelte ki, mint meséje egyik fő tanulságát. Novelláival azóta díjat díjra halmoz, és a napokban, a Fadrusz című mesekönyvvel csaknem egy időben megjelent első önálló novelláskötete is.

A világhírű, pozsonyi születésű szobrászt, Fadrusz Jánost talán nem kell bemutatni az olvasóközönségnek, a kolozsvári Mátyás-szoborról, és a szerencsétlenebb sorsú, pozsonyi Mária Terézia-emlékműről – ha máshonnan nem, a hírekből –valószínűleg már mindenki hallott. A szerző rendelkezésére állt szép számú forrás a művész életéről és munkásságáról, ezekből néhány idézetet igen ötletesen bele is csempészett a mesekönyvbe, mindvégig ügyelve azonban arra, hogy a „Fadrusz-dosszié” ne váljon száraz, tankönyv ízű adathalmazzá. Ez utóbbit két kiskamasz, a már említett Takács Dani és barátja, Karim készíti lelkesen a nyári szünidő utolsó hetében. Mire becsengetnek, kalandos nyomozásuknak köszönhetően igazi kis Fadrusz-szakértőkké válnak, hogy aztán a Kincskeresők diákkonferencián nyűgözzék le a zsűrit a dossziéból készült prezentációjukkal.

02

Forgács Péter szakított a Pozsonyi mesék sorozat eddigi hagyományával, hiszen műve központi alakjává nem a címszereplőt tette, hanem egy „kortárs”, pozsonyi kissrácot. Danit egy erdélyi családi kirándulás alkalmával annyira lenyűgözi Mátyás király lovas szobra Kolozsváron, hogy hazatérve Pozsonyba lázas nyomozásba kezd a város e jeles szülöttje után. Barátjával, Karimmal kerékpárra ülnek, és nyakukba veszik a várost, hogy felkutassák a százhatvan éve született művész életének legfontosabb állomásait, illetve azt, ami ezekből megmaradt. Dani végül olyannyira azonosul Fadrusszal, hogy a lakatosinasból lett szobrászzseni sokféle alakban – például esernyőnyeleket meg sétabotokat farigcsáló úszómesterként – az álmaiban is megjelenik. A történelmi nyomozás közben pedig először szembesül az élet olyan nagy kérdéseivel is, mint a szerelem, az elmúlás, vagy éppen a hivatás fontossága.

A szerző Dani és Karim kalandjait élvezetes, szellemes stílusban, mai nyelvezettel, a „csetelő nemzedék” szlengjéből is bőven merítve tolmácsolja a kisebb-nagyobb olvasóknak. A mese végén ráadásul Forgács minket is kalandra szólít egy interaktív, útvonalkereső játékkal, bevonva ezáltal az olvasóit is a történetbe, és elmosva a határt fikció és realitás között.

A kötetet Szabó Réka illusztrációi és a szövegbe illesztett, Fadrusz Jánoshoz kötődő képmontázsok teszik teljessé, melyeknek köszönhetően valóban úgy érezhetjük, mintha két hetedikes kissrác Fadrusz-dossziéját lapozgatnánk, megspékelve egy izgalmas, főleg kiskamaszoknak szánt történelmi detektívmesével.

Kacsinecz Krisztián

Támogatóink

Don`t copy text!