A siker kovácsai: a Marton Lajos és Fia vállalat

Régi pozsonyi történetek
2017 08 8.

A boldog békeidők Pozsonyban emelt épületei között sétálva lépten-nyomon találkozhatunk a Marton műlakatos cég termékeivel. A kemény fizikai munkával megszelídített vasból elegáns erkélykorlátokat, növényi indákat idéző, finom vonalú kovácsoltvas kapukat, több emeleten át kígyózó lépcsőkorlátokat, csinos, ám biztos védelmet nyújtó ablakrácsokat, karcsú kandelábereket, elegáns kerítéseket formáztak, amelyek harmonikusan kiegészítették a gondosan tervezett és kivitelezett, szemnek kedves vidéki és városi palotákat, bérházakat, középületeket.

00

 Cégtábla a Grössling utcában

A Vönöckön (ma Magyarország) született oroszi Marton Lajos Elek (1827–1903) műlakatos mesterségét még a céhes képzés során tanulta. Tanulóéveiről – egyelőre – semmilyen adat nem áll rendelkezésünkre. Annyi bizonyos, hogy a fiatalember pályakezdésébe beleszólt a szabadságharc, és Marton Lajos honvédnek állt. A harcok elcsitulása után tett mestervizsgát. Műhelyét 1851-ben nyitotta meg, miután polgárjogot nyert Pozsonyban. A cégalapító id. Marton Lajos idővel a város megbecsült polgára lett, mint Pozsony törvényhatósági bizottságának tagja aktívan részt vett a választott lakóhelyét érintő döntésekben. Id. Marton Lajos pesti pályatársa, Jungfer Gyula (1841–1908) mellett a 19. század utolsó harmadának legjelentősebb magyar műlakatos mestere volt.

 

A kezdetek

Az első Marton-féle műhely a Ferenciek terén állt, majd 1875-től a Hosszú utcában (a mai Panská 8 helyén) folyt a munka. 1881-ben költözött a Grössling utcába (a mai Medená 22 helyére), ahol a vállalat az 1926-os megszűnéséig működött.

01

Felvétel a műhelyről

Kezdetben Marton Lajos egyedül vezette a vállalkozást, amelyhez 1888-ban társult fia, Vilmos, és a cég Marton Lajos és Fia néven működött tovább. Az ezt követő időszak jelentette a cég számára a valódi felemelkedést, amelyhez a hazai piac megrendelései mellett Bécs közelsége is hozzájárult, mivel az ottani építészek – főként magyarországi munkáik esetében – gyakran dolgoztattak Martonékkal. A sikeres vállalkozók az üzemet gyárrá fejlesztették, ám a kisegítő (gőz)gépek mellett a munka érdemi részét továbbra is kézzel végezték. Apa és fia irányítása mellett a műhelyben – természetesen – többen is dolgoztak. A források szerint legtöbb 38 embert foglalkoztattak.

 

Éremeső

A Marton cég a hazai és a külföldi kiállításokon is szép sikereket ért el. Ennek köszönhetően megszaporodtak a Pozsonyon kívüli megrendeléseik is.

Kiállítóként bemutatkoztak például az 1865-ös Pozsonyi Helyi Iparkiállításon, az 1872-es Magyar Iparegyesületi Kiállításon, 1873-ban a bécsi, 1878-ban és 1900-ban pedig a párizsi világkiállításon. Ez utóbbin a vállalat Dr. Batthyány-Strattmann László herceg köpcsényi (ma Kitsee, Ausztria) kastélyának kovácsoltvas főbejárati kapuját mutatta be.

02a

A Marton Lajos és Fia cég díjai 

Zsűriként is részt vettek több rangos hazai kiállításon. Csaknem egy évvel a Budapesten megrendezett Ezredéves Országos Kiállítás megnyitása után, 1897. április 11-én érkezett az elismerés Őfelségétől, amelyet báró Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter tolmácsolt Marton Vilmosnak, a Marton Lajos és Fia cég vezetőjének. I. Ferenc József köszönetet mondott Martonnak a millenniumi kiállítás bírálóbizottságában végzett munkájáért. 

A pozsonyi cég jó híre tehát az uralkodóhoz is eljutott, aki Arany Érdemkereszttel és Koronás Arany Érdemkereszttel is kitüntette id. Marton Lajost és Vilmos fiát. I. Ferenc József a saját maga által alapított kitüntetést olyan katonai és polgári személyeknek adományozta, akik tanúbizonyságot tettek a iránta való feltétlen hűségükről, illetve részt vettek az 1848–49-es mozgalmak leverésében. Marton Lajos ez utóbbi kitételnek biztosan nem felelt meg.

 

Jó időben, jó helyen

Martonék sikerének kedvezett az építési láz, amely ezt az időszakot jellemezte. Megbízhatóságuknak, tökéletes szakmai tudásuknak köszönhetően magas rangú főúri családok, az egyház és a nagypolgárság legkeresettebb műlakatosai lettek. Megrendelőik közé tartozott például József főherceg, a Habsburg–Lotharingiai ház magyar – nádori – ágának tagja, továbbá Stefánia özvegy trónörökösné és a „pozsonyi Habsburgok”: Frigyes főherceg és felesége, Izabella főhercegné.

03

Oroszi Marton Vilmos és Kumlik Tódor polgármester a dóm Szent Koronájával 1905-ben

Martonéknak nem akadt vetélytársa a kor egyik legnagyobb beruházásának számító budapesti építkezésnél sem: a korabeli lapok tudósítása szerint „a legelső fővárosi cégeket mellőzve” kaptak megbízást az 1905-ben felszentelt Szent István-bazilika főbejárója záró rácsozatának elkészítésére.

 

A név kötelez

Pozsonyban is komoly szakértelmet igénylő kihívásoknak kellett megfelelniük: 1900-ban – Ortvay Tivadar kifejezésével élve – vasszerkezeti üvegházat készítettek Georg Rafael Donner Szent Mártont és a koldust ábrázoló szobra fölé, hogy megvédjék az időjárás viszontagságaitól. Donner alkotása eredetileg a Szent Márton-dóm főoltára mögött állt, onnan száműzték a templom egyik külső pillérfülkéjébe.

04

Felvétel a szobor áthelyezéséről

A szoborcsoportot – a Műemlékek Országos Bizottságának határozata értelmében – ugyancsak a Marton-cég helyezte vissza 1912 októberében, kétnapi megfeszített munkával az épület belsejébe.

 

Megváltozott világban

Az I. világháború után a cég elvesztette korábbi megrendelőinek zömét, az új határok miatt a piacait is. A cégalapító, id. Marton Lajos még 1903-ban elhunyt. Fiai közül ifj. Marton Lajos adóellenőr, majd városi számvevő volt, Marton Vilmos (1859–1934) pedig városi képviselőként tevékenykedett, és apja mellett, a cégben dolgozott. 1921-ben ifj. Marton Lajos Vilmos (1888–1939) is belépett mint cégtárs a Marton Lajos és Fia pozsonyi mű- és építőlakatos és vasszerkezeti műhelybe.

06

Lépcsőrács Pisztory Bódog/Félix palotájában (Stefánia út, Štefánikova 25)

A cég mindössze nyolc esztendővel a háború befejezése után, 1926-ben szűnt meg. Anton Fialának, a Pozsonyi Városi Múzeum munkatársának kutatásaiból tudjuk, hogy az akkori tulajdonosok, Marton Vilmos és fia, Marton Lajos Vilmos eladásra kínálták a városnak a 17–19. századból – és főként Pozsonyból – származó gyűjteményüket, amelyek mintadarabokként szolgáltak a műhely munkásai számára. Martonék elővásárlási jogot kívántak biztosítani Pozsonynak, hogy a főként Pozsonyból származó gyűjtemény a városban, a városé maradjon.

07

Lépcsőrács Csáky Vidor palotájában (Baross Gábor út, Štúrova 16)

Később újra megpróbáltak megegyezni, azonban a pénzhiánnyal küszködő Pozsonyi Városi Múzeum 1930-ban is kénytelen volt visszautasítani az ajánlatot. Az 1930-as évek folyamán aztán egy lakatokból és kulcsokból álló – nyilván szerényebb – kollekciót vásárolt a cégtől.

 

Egy tűzben edződött dinasztia

A cégalapító id. Marton Lajos – a gyászjelentés szerint – hosszabb szenvedés után hunyt el 1903. február 27-én, pénteken. Vasárnap temették a Szent András-temetőben, a családi sírboltba. Felesége, Fülöp Katalin, akivel 1853-ban kötött házasságot, még 1896-ban elhunyt. Martont két fia (az ifjabb Lajos nőtlen volt), három lánya és tizenhárom unokája búcsúztatta. Id. Marton Lajos egyik lánya, Irma Kumlik Tódor pozsonyi polgármester-helyettes, majd polgármester felesége volt.

Marton Lajos és fia, Marton Vilmos, valamint Marton Vilmosné Wenderinszky Róza (1868–1929) a pozsonyi Szent András-temető I/1.2.-es parcellájában nyugszanak.

 

Munkáik

A jegyzék nem teljes, kiegészítésre vár. A zárójelben feltüntetett korabeli magyar utcanevek után a mai szlovák utcanevek és házszámok következnek.

Pozsonyban:

Pálffy János gróf palotája (Kossuth Lajos tér, Hviezdoslavovo námestie 18)7: kapu és lépcsőrács, Palugyay Ferenc palotája (a Fő tér és a Zöldszoba utca sarkán, Hlavné námestie): erkélykorlátok, Esterházy Mihály gróf palotája (Koronázási domb tér, Námestie Ľudovíta Štúra 4): kétszárnyú kovácsoltvas kapu, Georgevits György de Apadia altábornagy palotája (Bél Mátyás utca, Panenská ulica 11): lépcsőrács és a kétszárnyú kovácsoltvas kapu, Dr. Tauscher Béla háza (Stefánia főhercegnő út, Štefánikova 4): lépcsőrács, Csáky Vidor palotája (Baross Gábor út, Štúrova 16): lépcső-, erkély- és lunettarácsok (Heinrich Adam tervei alapján), Dessewffy György gróf palotája (Koronázási domb tér, Námestie Ľudovíta Štúra 2): címer, Pisztory Bódog/Félix háza (Stefánia út, Štefánikova 25): az összes díszlakatos munka (rácskapu, lépcsőrács, lépcsőházi kandeláber és fali világítótest), A Palugyay család egykori sírboltja a Szent András-temetőben: kandeláberek, Virágvölgyi-templom (Blumentálska 1): csillár,  Vörös Rák patika (Mihály utca, Michalská 26): a főbejárat feletti cégér a rákkal és akantuszlevelekkel, Vasszerkezeti üvegház Georg Rafael Donner Szent Mártont és a koldust ábrázoló szobra fölé, Szent Márton-dóm, Az egykori Mária Terézia-szobor körüli díszrács (Marton Vilmos tervei alapján, Koronázási domb tér, Námestie Ľudovíta Štúra), Seifert József díszműárus boltportáléja (ifj. Marton Vilmos tervei alapján, Halászkapu utca 4, Panská 1), A pozsonyi iparkiállítás kapuzata – 1899, Mária Oltalma Árvaház (Mély út, Hlboká cesta 4): a kápolna kovácsoltvasból készült karos gyertyatartói, A pozsonyi városháza (Fő tér, Hlavné námestie 1): műlakatos munkák, Sarokház 1904-ből (András király tér, Šafárikovo námestie 4): kapu, Prímási palota (Batthyány tér, Primaciálne námestie 2): liftrácsok, Szent Márton-dóm (Székesegyház tér, Rudnayovo námestie 1): az északi kapu zárórácsa, Pozsonyi Magyar Királyi Állami Fémipari Szakiskola (az ún. Fajnorka, Fadrusz János kőpart, Fajnorovo nábrežie 5): műlakatos munkák, Soltz-pihenő a Hegyi parkban (Horský park) 1906 – a park felügyelőjének, Sóltz Rezsőnek állít emléket, Pozsonyi Királyi Katolikus Főgimnázium (Grössling utca, Grösslingova 16): műlakatos munkák, Népfürdő (Búza piac, Kolárovo námestie 15): műlakatos munkák Vásárcsarnok (Kenyér piac, Námestie SNP 25): kapuk, A Liszt Ferenc szobrát körülvevő, kottát formázó rács (Székesegyház tér, Rudnayovo námestie 1), Állami Felsőbb Leányiskola (Duna utca, Dunajská 13): kovácsoltvas épületelemek, Szent Erzsébet- (Kék) templom (Raneyss István utca, Bezručova 2): műlakatos munkák, Szent Márton-temető (Martinský cintorín, Trnavská cesta 110): a temető kerítésének kovácsoltvas betétei 

Vidéken:

Pálffy János gróf királyfai (Kráľová pri Senci) – azóta lebontott – kastélyának kapuja, Pálffy János gróf bajmóci (Bojnice) vára: lépcsőrács és kútház (saját terv alapján), Károlyi Alajos gróf stomfai (Stupava) kastélya: kapu és függőlámpa, Festetich Tasziló gróf keszthelyi kastélya: kovácsoltvas kapu, Dr. Batthyány-Strattmann László herceg köpcsényi (Kittsee) kastélya: kapu, Zay Mikós gróf zayugróci (Uhrovec) palotája: csillárok és gyertyatartók, Arenberg herceg pozsonyivánkai (Ivanka pri Dunaji) kastélya: kandeláberek, Szent István-bazilika, Budapest: a főbejárat előtti zárórács, Batthyány Elemér gróf ikervári kastélya: üvegház, József főherceg egykori alcsúti (Alcsútdoboz) kastélya: pálmaház (Ybl Miklós tervei alapján), Egyetemi Könyvtár, Budapest (Ferenciek tere 6): könyvespolcok.

B. Mánya Ágnes

Támogatóink

Don`t copy text!