A tejjel-vízzel folyó Mickiewicz utca

GENIUS LOCI
2018 05 14.

A tej és a víz. Hosszú ideig ez a két folyadék játszotta a főszerepet a Miczkiewicz utca történetében. Persze akkor még nem Adam Mickiewicz lengyel romantikus költő nevét viselte, hanem Erzsébet utcának hívták.

De Erzsébet királyné nevét is csak 1879-ben kapta, neve addig Felső Keresztutca volt, német nevén Obere-Kreutzgassen, és a 18. század végéig néhány földszintes vincellérházon kívül semmi rendkívüli nem állt ott. Egyszerűen csak egy út vezetett az ottani kertek közt a Széplak-, vagyis a Schöndorfer-kapuhoz, mely a mai Széplak utca végén állt.

A királyné kedvenc városa

Mi sem lehetett természetesebb, gondolhatnánk, mint hogy a dualizmus korában egy majdnem-fővárosban utcát neveznek el a császári és királyi címet viselő Ferenc József szimpatikus feleségéről, Erzsébetről, akit Magyarországon leginkább csak Sisiként emlegettek és emlegetnek ma is. Csak hogy a mai Mickiewicz utca nem arról az Erzsébetről kapta a nevét, hanem egy másik Erzsébet királynéról, aki Sisinél jó négyszáz évvel korábban élt, és mellesleg nagyon szerette Pozsonyt. Ő volt Luxemburgi Erzsébet, Zsigmond magyar király és Cillei Borbála lánya, Habsburg Albert király felesége, aki az 1430-as években, férje halála után egy rövid ideig megpróbálta az uralkodói jogköröket is gyakorolni, illetve biztosítani a trónt fia, V. (Utószülött) László számára.

00

 A Mickiewicz (Erzsébet) utca, 1928 körül. Forrás: Pozsonyi Városi Levéltár

Ortvay Tivadar Pozsony utcáiról és tereiről szóló, 1905-ös munkájában az Erzsébet utca kapcsán részletesen kitér Erzsébet királynő Pozsonyhoz fűződő viszonyára, egyértelműen jelezve, hogy Erzsébet „sokszor és szívesen időzött Pozsonyban”. Ennek egyik oka az volt, hogy Pozsony teljes mellszélességgel kiállt Erzsébet mellett abban az örökösödési háborúban, mely Habsburg Albert halála után az özvegy és egy másik trónkövetelő, a lengyel Jagelló Ulászló (később I. Ulászló néven magyar király) közt folyt. Erzsébet Pozsonyban várta be 1440-ben a cseh és az osztrák zsoldosokat, és több oklevelét is itt jegyezte, arról nem beszélve, mennyi kiváltságot adományozott a pozsonyiaknak. Akik olyannyira nem voltak hálátlanok, hogy 1442-ben, amikor Ulászló Pozsony ellen vonult, az elszánt polgárság visszaverte a támadását, még annak ellenére is, hogy az Ulászlót támogató Rozgonyi főispán a várból ágyúkkal lövette a várost. Erzsébet végül Győrben békét kötött Ulászlóval, de Pozsony látképét már nem nézhette sokáig, mivel még abban az évben meg is halt, mindössze 33 évesen.

 

A tűzoltók „gyanús” szervezkedése

Luxemburgi Erzsébet életén kívül a régi Erzsébet utca elsősorban a pozsonyi önkéntes tűzoltóság, az egykori tejszövetkezet és az első pozsonyi kórház történetéről mesél.

A tűzoltók ma is ott vannak, még ha ez a Mickiewicz utcáról ma már nem is látszik. A tűzoltóállomás kiterjedt belső udvarába már csak a Radlinský utcai főbejáraton keresztül lehet behajtani, a szertár hátsó bejárata viszont egykor az Erzsébet utcára vezetett. A pozsonyi önkéntes tűzoltóság kezdetei ugyanabba a korba vezetnek minket vissza, amikor az említett Felső-Keresztutcából Erzsébet utca lett. Magyarországon az első önkéntes tűzoltóegyletek Aradon és Eperjesen alakultak még az 1830–40-es években, viszont a magyar szabadságharc leverése utáni abszolutizmus éveiben a karhatalom gyanúsnak tekintett minden polgári szervezkedési formát, így nem engedélyezte az egyletalapítást, még egy olyan egyértelműen praktikus és nélkülözhetetlen tevékenység esetében, mint az önkéntes tűzoltás.

02

Tűzoltóállomás udvara, 1900 körül

Így történt, hogy az 1860-as években a Helytartótanács elutasította a pozsonyi önkéntes tűzoltóegylet megalapítására benyújtott javaslatot. 1867 decemberében végül a budai belügyminisztérium hagyta jóvá a kezdeményezést. Következő év februárjában zajlott az alakuló ülésük, az adatokból pedig kitűnik, hogy élénk érdeklődés övezte az új egylet alakulását, hiszen 369 taggal alakultak meg, pénztárukban pedig a korábbi évek adományaiból, valamint a város adományából 4300 aranypénzzel gazdálkodhattak. Egyik vezéregyéniségük Martinego Ferdinánd volt, továbbá az a Justi Henrik, aki később Pozsony polgármestere is lett.

A legmodernebb kórház

Másfél évszázados folytonosságot képvisel a Mickiewicz utca északi végén az Egyetemi Kórház. A Magyar Királyi Állami Kórházat 1850-ben alapította a kormány, Feigler Ignác pozsonyi építész tervei alapján épült 1857-től, és 1864-ben lett átadva. Évi betegforgalma a századfordulón Ortvay szerint 6-7 ezer személy volt, átadásától 1899-ig 137 411 beteget gyógykezeltek itt, és 800 ággyal rendelkezett. Már az 1890-es években elkezdtek hozzáépíteni további pavilonokat, ez az 1910-es években folytatódott, de már a századfordulón Magyarország egyik legnagyobb kórháza volt, és már megalapításakor is az egyik legmodernebb.

03

A Magyar Királyi Állami Kórház épülete, 1905 körül

Itt használtak először az országban gyakorlati szinten is röntgent. Egyetemi kórházzá akkor vált, miután Pozsonyban megnyitották az Erzsébet Tudományegyetemet, Csehszlovákia megalakulása után pedig a Komenský Egyetem Orvosi Karával kapcsolták össze. A kórház ma is üzemel, a belső udvar és a melléképületek elrendezése folytán egyesek szerint hangulatos egyetemi központ lehetne.

 

Pozsonyi vaj Berlinben

A századfordulón a Mickiewicz utcán működött továbbá a Pozsonyi Tejszövetkezet, melynek részvényesei a környékbeli földbirtokosok voltak, fiókjai működtek a Lőrinckapu-, a Bél Mátyás, utcában és a Justi soron. A századfordulón évente 97 ezer liter kávétejszínt termeltek itt például, továbbá 9-10 ezer kilogramm teavajat, 16-17 ezer kiló túrót, 1200 kg száraz sajtot és 8500 palack úgynevezett Gärtner-féle gyermektejet.

08

Korabeli reklám a pozsonyi napilapból, 1896

Azt gondolhatnánk, ezeket egytől egyig a pozsonyiak fogyasztották el, és juthatott belőle legfeljebb Bécsbe. Ortvay szerint viszont az Erzsébet utcai tejszövetkezetben készült teavaj a helyi és a bécsi fogyasztás mellett Berlinbe is eljutott. Az említett Gärtner-féle tejet viszont az utolsó palackig a pozsonyi gyerekek itták meg.

A rokokótól a kézműves sörig

A ma Alžbetkaként ismert egyemeletes épület a Mickiewicz és a Radlinský utcák által bezárt háromszög csúcsáról figyel a Széplak utcára. Az utóbbi évtizedekben meglehetősen gyakran váltotta bérlőit. Holott nemesi székhelynek épült a 18. század utolsó évtizedeiben rokokó stílusban, keletkezésének pontos dátuma nem ismert. A Klobuschitzky család lakott itt, majd a 19. és a 20. század fordulóján tulajdonost váltott, 1915-ben pedig Fürts János megnyitotta benne az Erzsébet kávéházat. Több korabeli magyar és német nyelvű újsághirdetésben is invitálták ide a közönséget, „pont este nyolc órától” Sárközy Károly cigányzenekarának rendszeres produkciójára. Ahogy az itt működött „Az angyalhoz” címzett gyógyszertár megnyitása sem maradt a sajtóban nyom nélkül. Mivel a jelenlegi Kollár tér még egy nyitott terület volt, ezeket az egységeket Búzapiac 11-es házszám alatt hirdették.

04a

A Búza piac, 1905 körül. Forrás: J. Cmorej

A szlovák Alžbetka megnevezés az épületre a 30-as években ragadt rá, a benne működő étteremnek köszönhetően, mely a pozsonyi ínyencek egyik kedvenc vendéglátóipari egysége volt. Híre viszont egyre romlott, a rossz hírű kávéház rossz híre pedig akkoriban többek közt abban merült ki, hogy erkölcstelen nők jártak oda. Talán ezért is emlegették a magyar pozsonyiak „Bözsi kávéházként”. A II. világháború után az épület bútorüzletként funkcionált. Az 50-es években a Dunaj nevű étterem miatt jártak ide a pozsonyiak, a 60-as években pedig némileg átépítették a belterét, valamint az eredeti ablak- és ajtónyílásokat is.

06

A Kollár tér, 1970 körül. Forrás: Peter Martinko

Kész csoda, hogy az épület a 60-as és 70-es években Pozsonyban lezajlott nagy közlekedési hálózatfejlesztésnek nem esett áldozatául. A 90-es években Jozef Svoboda közismert maffiózó törzshelye üzemelt itt, az emeleten pedig néhány évig a Národná obroda című napilapot szerkesztették. Az ezredfordulón a Jojo pub miatt volt népszerű, 2011-ben a Billa élelmiszeráruház-lánc nyitott itt boltot, de néhány évre rá ők is kiköltöztek. 2017 őszén a Miletić piacon működő Komín sörfőzde vette bérbe, és Alžbetka Városi Sörfőzde néven (Mestský Pivovar Alžbetka) a kézműves sörök rajongóit várja.

 

Kohn, Metropol, laktanya

Érdemes még megemlíteni két ismert és jellegzetes épületet, az utca két végén. Elsőként a Kohn-házat, mely a mai Mickiewicz utca talán legszembetűnőbb, épülete, mivel a Mickiewicz és az Augusztus 29-e utca sarkát alkotja. Az utóbbi tíz évben legtöbbször csak „Fax-Copyként” emlegettük, mivel a földszintjén grafikai jellegű szolgáltatások igénybevételére van lehetőség. A vakolat nélküli, vörös téglával borított saroképület Szalatnai Artúr munkájaként 1926–27-ben épült, és a német-holland inspirációkkal dolgozó korabeli modern építészetnek egy ritka hazai darabja. A földszintjén a szocializmusban egy ideig kerékpárüzlet működött.

07

A Metropol kávéház, 1937 körül. Forrás: Pozsonyi Városi Levéltár 

Másodikként a Metropolt említhetjük, mely a Mickiewicz utcát északi irányban, a Kórház utcával bezárt háromszög saroképületeként zárja. Ez szintén egy modernista épület a 20-as évek végéről, mely Juraj Tvarožek tervei alapján épült. Földszintjén üzemelt a Metropol kávéház, az alagsorban pedig a mozi, melyet csak a 90-es évek elején zártak be. Az épületet 1997-ben felújították, bank költözött a földszintre, de azóta már volt ott kávébolt és fodrászat is. Bár a városban sokak számára tájékozódási pont, mégis mintha nem találná a helyét. Valami ilyesmit írhattunk volna a Széplak utca folytatásaként a Mickiewicz utca déli oldalát indító egykori honvédkaszárnyáról (mai nevén Hurban-laktanyáról) is, melyet 2010-től már nem használ a hadsereg semmilyen célra, így a jelek szerint lassan, de biztosan a kultúra és a művészet kedvelőinek és művelőinek állandó találkozóhelye lehet.

Veres István

(A szerző a Vasárnap magazin munkatársa)

Támogatóink

Don`t copy text!