Roman Holec: Bratislavskí Habsburgovci (A pozsonyi Habsburgok) – könyvismertető

Kultúra
2023 01 5.

Az Elnöki Palotára (Grassalkovich-palota) pillantva csak keveseknek jut eszébe, hogy huszonöt évig itt lakott a Habsburg-dinasztia egyik legmagasabb rangú és legvagyonosabb tagja: Frigyes főherceg. 2019-ben Bratislavskí Habsburgovci címmel hiánypótló mű jelent meg a Marenčin PT kiadó gondozásában, amely a főhercegi pár, Frigyes és Izabella sorsa mellett azok ún. seelowitz–tescheni ágba tartozó rokonságának három generáción átívelő sorsát is bemutatja. Roman Holec történész kötete régi űrt tölt be városunk történetének kutatásában, bár az általa átfogott földrajzi terület Spanyolországtól egészen a Magurán túlig terjed. A gazdag tényanyagot felvonultató, számos összefüggést élvezetes módon ismertető szerző a humort sem teszi félre az egyes alakok és egymáshoz fűződő kapcsolatuk bemutatásában.

Frigyes származását jól szemlélteti néhány név a családfájából. A korábban ugyancsak Pozsonyban élő helytartói pár, Albert Kázmér szász–tescheni herceg és felesége, Mária Krisztina főhercegnő örökbe fogadta Károly főherceget (Mária Krisztina öccse, II. Lipót császár árván maradt fiát), Napóleon később legyőzőjét az asperni csatában (1809). Károly fia, Albert, aki a custozzai csatában (1866) diadalmaskodott az olaszok felett, ugyancsak örökbe fogadta unokaöccsét, a „mi” Frigyesünket. Mindkét hadvezérnek lovas szobrot állítottak Bécs központjában: Károlynak a Hősök terén (Heldenplatz), Albertnek az Albertina teraszán. Ezt a dicsőséget örökölte és öregbítette Frigyes. Az ő padon ülő szobrát Mosonmagyaróvár főutcáján találjuk; a főhercegi pár a templom kriptájában nyugszik.

Házi hangverseny a Grassalkovich-palotában: Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum

Frigyes főherceg, a pozsonyi V. hadtest parancsnoka, a kötet szerzője szerint a korabeli Monarchia harmadik legbefolyásosabb és leghatalmasabb embere katonai kötelezettségei mellett mesés vagyona megóvásával és gyarapításával is foglalkozott. Szerény vezetői képességei ellenére az első világháború első éveiben ő volt az Osztrák–Magyar Monarchia szárazföldi, légi és vízi haderejének főparancsnoka, és saját élelmiszer-ipari termékeivel is ellátta a katonai parancsnokságokat. Érdekes módon vállalkozóként sikeresebb volt, mint hadseregvezetőként.

A családjában azonban nem ő hordta a nadrágot. Felesége, az erélyes, férjénél ambiciózusabb Izabella főhercegné, azaz Isabella von Croÿ-Dülmen mindig készen állt saját eszközeivel harcolni családja érdekeiért, férje és fia előmeneteléért, lányai előnyös férjhez adásáért. A kötetben az a gúnynév is megtalálható, amellyel e tulajdonságai és termete miatt a népszerűtlen főhercegnét illették. Izabella ugyanakkor széles látókörű és szociálisan elkötelezett asszony volt, (abban a korban) szokatlan kedvtelésekkel – például fotózott és teniszezett. Néhány felvétele megtekinthető a következő linken – 2017-es Pozsonyi Naptárunkat a főhercegné fényképeiből állítottuk össze: https://pozsonyikifli.sk/megjelent-a-pozsonyi-naptar-2017-izabella-fohercegno-a-regi-pozsony-fotosa/

Izabella főhercegnő vadászaton. Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum

A Óvárosházán működő Pozsonyi Városi Múzeum egy vitrinjében a szlovák (abban az időben felső-magyarországiként bemutatott) népi hímzéseket készítő Izabella Háziipar Egyesület alkotásai láthatók, amelynek a főhercegné volt a védnöke és lelke-motorja. Egyes források szerint az egyesület az első világháború előtt több mint 1500 szlovákiai hímzőnőt foglalkoztatott, termékeiből a legfényesebb uralkodói udvarok is rendeltek. Az ugyancsak Frigyes főherceg tulajdonát képező Stefánia utcai (Štefánikova) Karácsonyi-palotában működő egyesületnek több városban is volt saját üzlete, és emellett csomagküldő szolgálatot is működtetett.

A főhercegi családban nyolc lány után végül a várva várt fiú is megszületett, aki az Albert nevet kapta. A gyermekek változatos sorsával a kötet utolsó fejezete foglalkozik. A szerző külön fejezetet szentel a Ferenc Ferdinánd trónörökös és Izabella egyik udvarhölgye, Chotek Zsófia grófkisasszony között kibontakozó szerelem ismert történetének, amely egyebek között a palota kertjében, teniszezés közben, titokban szökkent szárba. Izabella úgy hitte, hogy a trónörökös az egyik lánya kezére pályázik, és amikor megtudta, hogy Zsófia a választottja, botrányt rendezett a császári udvarban. Az utolsó császár, I. Károly sem a főhercegkisasszonyok közül választott feleséget, de Izabella és Frigyes nemcsak ezért viseltetett erős ellenérzéssel a családjával, különösen Zita császárnéval szemben.

Frigyes húga, a spanyol királynévá lett Mária Krisztina főhercegnő fiával – a későbbi XIII. Alfonz spanyol királlyal – többször is ellátogatott a Monarchiába, egyebek között Pozsonyba is. A szerző feltárja a spanyol királyi család szinte ismeretlen kapcsolatát a mai Szlovákia további településeivel – Ólublóval (Stará Ľubovňa) és Felsőzúgóval (Vyšné Ružbachy) –, valamint a lengyel Zamoyski-családdal.

Pozsony történelmének szerelmesei számára különleges csemegét tartogat a kötet harmadik fejezete (V Prešporku – Pozsonyban). Ebben számos, Frigyes és Izabella védnöksége alatt megvalósult ünnepi rendezvényről, magas rangú látogatókról, kiállításokról, különféle egyesületek tevékenységéről olvashatunk. A főhercegi pár jelenléte kétségkívül felpezsdítette a város társasági és kulturális életét. Megérdemlik, hogy Pozsony mai lakói is megismerjék az életüket.

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Támogatóink

Don`t copy text!